Az elmúlt három évben kutatóközpontunk Digital Lens kutatócsoportjában azon dolgoztunk, hogy a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) munkatársai által 1945-ben, deportáltakkal felvett jegyzőkönyveket új módszerekkel elemezzük. Eredményeinket Sipos Melinda installációjával a Zsidó Múzeum és Levéltárban mutatjuk be 2024. április 18. és június 30. között.
Az esemény Facebook-linkje és további információk a tárlatvezetéssel kapcsolatban itt található.
Az oktatás ugyanolyan fontos, mint a kutatás. A kettő metszéspontjában pedig a tehetséggondozás áll. Két, az idei Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjpályázaton sikeresen szereplő hallgató az elmúlt hónapokban Rakovics Zsófiával, kutatócsoportunk tagjával kutatott és publikált. Gratulálunk, Syla Hana és Szalay Áron!
Kutatóközpontunkban született az a cikk, amit a Magyar Szociológiai Társaság a 2022-es év legjobbjaként Polányi díjjal tüntetett ki! A szerzők Barna Ildikó és Knap Árpád, a cím “Analysis of the Thematic Structure and Discursive Framing in Articles about Trianon and the Holocaust in the Online Hungarian Press Using LDA Topic Modelling”, a Nationalities Papers-ben (D1) jelent meg. A munka most befejeződő OTKA-kutatásunkban (A politikai nyilvánosság rétegei Magyarországon 2001-2020) született.
Örömhír: A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium meghosszabbította kutatóközpontunk e-mental health fórumok NLP-eszközökkel türténő kutatásának támogatását. A kutatócsoport vezetője Sik Domonkos, tagjai Buda Jakab, Németh Renáta, Rakovics Márton, vendégkutatóink: Kapitány-Fövény Máté (klinikai pszichológus), Pólya Tibor (narratív pszichológus), Zaboretzky Bendegúz (BI analyst). Egyéves kutatásunk célja a szociológus-adattudós kollaborációnak a klinikai nézőponttal való kibővítése. A klinikai szempont érvényesítésére a fórumdinamikák vizsgálatában tudomásunk szerint még nem történt kísérlet, ez kifejezetten fontos lépés lehet az e-mental health platformok hatásásainak feltérképezéséhez.
Az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Research Center for Computational Social Science (https://rc2s2.elte.hu) szakmai gyakorlatot hirdet alapszakos hallgatók számára.
Kutatócsoportunk egyik új projektje, a Digital Lens a náci koncentrációs és munkatáborokból hazatérő deportáltakkal felvett jegyzőkönyvek történelmi és szociológiai vizsgálatát tűzte ki céljául digitális eszközökkel. A jegyzőkönyveket alapvetően gender-, nyelviség-, sajtó- és topográfiai szempontból elemezzük. Ehhez keresünk hallgatói gyakornokokat.
Feladatok
Feladat1: tematikus adatbázis készítése a magyar sajtóban 1945-ben megjelent cikkekből, megadott kulcsszavak mentén. A feladat során az Arcanum Digitális Tudománytár (https://adt.arcanum.com) archívumában hozzáférhető 14 kijelölt magyar napi- és hetilap korpuszából a megadott kulcsszavak segítségével kell leválogatni a kutatás szempontjából releváns cikkeket, majd ezek metaadatait (cím, lap neve, megjelenés dátuma stb.) egy metaadat-sablonban (excel) rögzíteni.
Feladat2: az adatbázisból többlépcsős rétegzett mintavétel segítségével leválogatásra került cikkek szövegeinek kimásolása az Arcanum Digitális Tudománytárban elérhető oldalakról txt-fájlokba. A mintakészítés nem a feladat része, a másolandó cikkek listáját előzetesen megkapja a feladat végzője.
A munka nem helyhez kötött, rugalmas időbeosztással végezhető. Rendszeres időközönként közös konzultációra kerül sor, de egyéni konzultáció, egyeztetés is lehetséges.
A munkavégzésre 2023. szeptember–2023. november hónapokban kerül sor.
Amit kérünk
Amit várunk
Amit nyújtunk
Jelentkezés módja
Emailben a következő címen:
Kiss László – laskiss@gmail.com
Jelentkezési határidő: 2023. szeptember 28.
Kérdés esetén keressen bennünket a következő email-címeken:
Katona Eszter – katona.eszter@tatk.elte.hu
Kende Nikoletta – niki.kende@gmail.com
Kiss László – laskiss@gmail.com
Az ELTE Research Center for Computational Social Science „Representations of Migration in a Transforming Europe: The Polarizing Power of Migration as a Political Tool in Online Media and Political Discourses – What can we learn from the 2015 and 2022 refugee crises?” címmel sikeresen pályázott a CELSA Research Fund-ra. A CELSA-t 2016-ban alapították: jelenleg hat ország tíz egyeteme tagja az együttműködésnek. A CELSA pályázatban mindig a KU Leuven kutatói pályáznak együtt a többi egyetem kutatóival. A CELSA célja nem csak a beadott kutatás elvégzése, hanem eközben egy nagy európai uniós pályázat előkészítése és beadása is. Kutatásunk vezetője a KU Leuven részéről Leen d’Haenens, az RC2S2 részéről Barna Ildikó. A kutatásban kutatóközpontunk részéről Németh Renáta, Buda Jakab és Rakovics Zsófia vesznek még részt.
Kétéves projektünk azokat a mechanizmusokat vizsgálja, amelyek révén a migrációt politikai eszközként használják, és az a nyelvhasználatban tükröződő politikai polarizáció forrásává válik. A kutatásban a 2015-2016-os menekültválsággal kapcsolatos és az ukrajnai menekültválsággal kapcsolatos diskurzust vizsgáljuk a belga és a magyar politikai nyilvánosság több rétegében. A projekt olyan innovatív módszertani megközelítést alkalmaz, amely kombinálja a számítógépes szövegelemzést, a kvalitatív diszkurzív elemzést, a hálózatelemzést és a kvantitatív statisztikai módszereket. Célunk, hogy feltérképezzük a migráció reprezentációját a magyar és a belga online politikai és médiaszférában, és a nyelvi polarizáció formáit azonosítsuk az átalakulás hátterében.
A bírálat szerint „a javasolt kutatási téma nagyon aktuális napjainkban” és “a projekt nagyon fontos és viszonylag újszerű témával foglalkozik, amely nemcsak a tudományos élet, hanem az uniós politikaalkotás szempontjából is nagy jelentőséggel bír.” Azért is tartjuk különösen nagy sikernek a nyertes pályázatot, mert az elmúlt hat ciklusban támogatott 77 kutatás közül 65 természettudományi területről volt. A CELSA által eddig támogatott projektek közül csupán három olyan volt, amely tartalmazott társadalomtudományi komponenst, azonban kizárólag társadalomtudományi kutatást, amilyen a miénk, még nem támogattak.
Az EuMePo Jean Monnet Network 2023. június 14-16. között Budapesten rendezte meg nemzetközi zárókonferenciáját, amelyet az ELTE RC2S2 szervezett. Az EuMePo konferencián a résztvevő kutatók elsősorban az európai emlékezetpolitika különböző aspektusait vizsgálták, azonban nemzetközi kontextusba helyezve azt. Az esemény különlegességét Study Tour in European Memory Politics tizennyolc diákjának részvétele jelentette. A konferencia számos előadást és eszmecserét foglalt magában és így lehetősget nyújtott nem csak a a tudásmegosztásra, hanem a kritikai elemzésre is.
Az első panelt a kanadai Konrad Adenauer Alapítvány támogatta, és az regionális perspektívából vizsgálta az emlékezetpolitikát, különös figyelmet fordítva egy lehetséges új kelet-nyugati szakadékra. A második panel, amely a múltról való megemlékezés témáját járta körül az emlékezés és az oktatás kapcsolatát vizsgálta. Az első napot a Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért Alapítvány által vezetett IWalk városnézéssel zárták, amelyet a kanadai Konrad Adenauer Alapítvány ifjúsági panelje követett, ahol diákok és kutatók együtt dolgozták fel élményeiket. A második napon a konferencia az ELTE RC2S2 által tartott “Methodological Sightseeing Tour in the World of Automated Text Analytics” címú panellel folytatódott. A negyedik panel az erőszakot követő generációk közötti trauma fogalmát vizsgálta, az emlékezetre, a narratívára és a kiszolgáltatott népességcsoportok cselekvőképességére összpontosítva. Délután a résztvevők ellátogattak a Terror Háza Múzeumba, hogy jobban megértsék az emlékezetpolitika helyi kontextusát. A napot az ötödik panel zárta, amely az erőszak utáni generációk közötti emlékezést, megbékélést és rezilienciát hangsúlyozta. A konferencia utolsó napján a hatodik panel az emlékezés és az elhallgatás témakörét járta körül, míg a hetedik panel a múzeumok és az emlékezés kapcsolatát vizsgálta. A konferencia egy vezetett túrával ért véget, amelynek során a résztvevők ellátogattak a Nemzeti Vértanúk Emlékművéhez, a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyéhez és a Szabadság térre. Összességében az EuMePo konferencia fontos fórumot jelentett az európai emlékezetpolitika, az emlékezés és az emlékezetformálás interdiszciplináris vitáihoz és kritikai elemzéséhez.
Németh Renáta, Sik Domonkos, Zaboretzky Bendegúz és Katona Eszter publikációja „Depression in times of a pandemic – the impact of COVID-19 on the lay discourses of e-mental health communities” címmel megjelent az Information, Communication & Society című folyóiratban.
A publikáció elérhető itt.
Németh Renáta és Koltai Júlia publikációja „Natural language processing: The integration of a new methodological paradigm into sociology” címmel megjelent az Intersections: East European Journal of Society and Politics című folyóiratban. A cikk szerzői közül Németh Renáta NKFIH kutatásunk támogatásával készítette a cikket a kutatás módszertani megalapozásaként.
A publikáció elérhető itt.
Az ELTE RC2S2 kutatócsoport Szociológia alapszakos gyakornokokat keres Érzelemdetektálás projektjébe. A projektben végzett munka elfogadtatható szakmai gyakorlatként.
Munkánk célja, hogy az interneten fellelhető, magyar nyelvű, online sajtóorgánumok elmúlt húsz évben született cikkeinek segítségével egy olyan modellt hozzunk létre, amely képes szövegek érzelmi töltetének automatikus detektálására. Ehhez a szövegek címkézését, úgynevezett humán annotálását kell elvégezni.
Jelenleg elsősorban (de nem kizárólag) a projekt második fázisára keresünk jelentkezőket.
Ha érdekel a lehetőség, itt tudod megnézni részletes gyakornoki felhívásunkat: link.
Jelentkezési határidő: 2023. január 31.
Ha kíváncsiak vagytok a kutatásainkra, projektjeinkre, és arra, hogy mivel foglalkozunk ez a kis füzet segíthet megismerni a kutatócsoportunk fókuszát.
Friss hír, hogy három junior tagja kutatócsoportunknak elnyerte az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) kutatási ösztöndíját. Katona Eszter (The hidden barriers of open competition – using text mining to explore barriers to competition in public procurement, Témavezetők: Németh Renáta – Fazekas Mihály), Rakovics Zsófi (Examining the linguistic and political polarisation of parliamentary speeches, Témavezető: Sik Domonkos) és Tóth Tímea Emese (Narrative possibilities framed by political polarisation – sustainability in online media platforms, Témavezető: Németh Renáta)
2022. 09. 20.
Az utóbbi évtizedekben lezajlott adatforradalom a legkülönbözőbb területeken generált társadalomtudományilag is releváns információforrást. Erre reagálva a kvantitatív társadalomkutatás módszertana jelentősen bővült, részben az informatika, a mesterséges intelligencia-kutatás oldaláról átemelve módszereket. A digitális forradalom ugyanakkor nemcsak új adatforrásokat hozott, hanem a társadalmat is átalakította.
Szociológusként ennek a társadalmi változásnak a megértése a célunk, eszközünket tekintve pedig a számítógépes szöveganalitikai módszerek társadalomkutatási adaptálásán és tartalmi szociológiai tudás felfedezésében történő felhasználásukon dolgozunk.
Kutatócsoportunk, az ELTE – Research Center for Computational Social Science 2018-ban alakult az egyetem Társadalomtudományi Karán. Az elmúlt négy év során több hazai és nemzetközi pályázat támogatta munkánkat, a workshop célja aktuális kutatási eredményeink bemutatása.
Workshopunk további célja néhány más területeken folyó, nyelvészeti megalapozású társadalomkutatás megjelenítése, hazai képviselőjük meghívásával. Reményeink szerint ezek az előadások inspirációt jelenthetnek az informatika oldalról érkező eszközök szélesítéséhez, az interdiszciplinaritás támogatásához és érvényes tartalmi eredmények megragadásához.
10.00–10.10 Köszöntő
11.10–11.30 Szünet
12.30–13.30 Ebédszünet
13.30–14.00 Boda Zsolt (ELKH TK), Kiss László (ELKH TK), Molnár Csaba (ELKH TK): Nemzetközi komparatív adatbázisok elérhetősége a TK-ban – Bemutatkozik a TK Comparative Agendas Project-je (https://cap.tk.hu/en)
14.30–15.00 Pólya Tibor (ELKH TTK): Narratív pszichológia és gépi szövegfeldolgozás
15.00–15.20 Szünet
15.50–16.20 Balogh Péter (ELTE TTK): A földrajzi megnevezések nem ártatlanok: kritikai geopolitikai megközelítések
16.50–17.00 Zárszó
A szervezőbizottság elnöke: Barna Ildikó és Németh Renáta
A szervezőbizottság további tagjai: Katona Eszter, Knap Árpád, Tóth Tímea Emese
Kutatócsoportunk társelnökét a Magyar Szociológiai Társaság elnökségébe választották.
Kutatócsoportos PhD-hallgatóink nagy sikert arattak a TK éves nagykonferenciáján, és Tóth Mesi hozta el a nem-doktoris szekcióban előadó legjobb doktoris prezentáció különdíját a fenntarhatósági Twitter-diskurzusok NLP-s elemzésével. Nagy gratuláció, Mesi!
Betekintés a deep learning mesterséges neurális hálók lényegi megoldásaiba – avagy Rakovics Márton, kutatócsoportunk tagja, a Klinikai Biostatisztikai Társaság elnöke ad elő a társaság jövő pénteki ülésén.
Kutatócsoportunk tagja, Katona Eszter is meghívást kapott egyetemünk ELTE Podcast sorozatának az ELTE-s doktori képzésekkel foglalkozó különkiadásába. Három kiváló doktorandusz, három különböző és izgalmas területről. Eszter a kutatócsoportról is sokat mesél.
Kutatócsoportunk tagja, Katona Eszter is meghívást kapott egyetemünk ELTE Podcast sorozatának az ELTE-s doktori képzésekkel foglalkozó különkiadásába. Három kiváló doktorandusz, három különböző és izgalmas területről. Eszter a kutatócsoportról is sokat mesél. (tovább…)
PhD kutatónk, Knap Árpád ÚNKP kutatását a 2020/21 évi pályázati ciklus legjobbjai közé választották záró szakmai beszámolója és előadása alapján az ELTE-n. Árpád „Huszadik századi traumákkal kapcsolatos érzelmek elemzése szöveganalitikai módszerekkel” című kutatásában a huszadik század két meghatározó eseményével, a Trianoni békeszerződéssel és a holokauszttal kapcsolatos újságcikkeket dolgozott fel a természetesnyelv-feldolgozás módszereivel. Kutatásának összefoglaló videója itt tekinthető meg. A kutatás alapján két tudományos publikáció is született – egy idegen nyelvű tanulmány Barna Ildikóval, egy magyar nyelvű pedig Bartha Diánával és Barna Ildikóval közösen. A publikációk megjelenése hamarosan várható, ezekről külön hírt adunk majd honlapunkon.
Örömmel számolunk be róla, hogy hallgatónk, Kerekes Norbert elnyerte az Év szakdolgozata-díjat a Survey Statisztika és Adatanalitika MSc-n beadott munkájáért. Gratulálunk! A szakdolgozat elérhető honlapunkról, ahogy más CSS-hez kapcsolódó szakdolgozatok is, melyeket kutatócsoportunk tagjai témavezettek.
2021. szeptember 7-10. között tartják meg online, a Teams-rendszeren keresztül az International Sociological Association RC33 konferenciáját.
12. szekció: Natural Language Processing: a New Tool in the Methodological Tool-Box of Sociology. (Természetes nyelvfeldolgozás: egy új eszköz a szociológia módszertani eszköztárában)
Előadók és másodszerzők a kutatócsoportunkból: Barna Ildikó, Katona Eszter, Knap Árpád, Németh Renáta, Rakovics Márton, Sik Domonkos. A szekcióvezetők: Barna Ildikó és Németh Renáta.
A konferencián történő részvétel RC33-as tagsághoz kötött (részletek itt: www.rc33.org). A konferencia egyébként díjmentes. Minden résztvevőnek e-mailt kell küldenie a részvételi igényéről Inga Gaizauskaite részére (inga.gaizauskaite@lstc.lt).
Projektünkben a http://degob.hu/ adatbázisával, a holokauszt túlélőkkel felvett jegyzőkönyvekkel fogunk dolgozni. Hihetetlen, de nemrég egy padlásról került elő egy adag jegyzőkönyv… A kutatásunk során azt is szeretnénk kideríteni, hol lapulnak még ilyen kincsek. Az eddigiek elemzését pedig az automatizált, kvantitatív és kvalitatív szövegelemzés módszereivel végezzük majd.
Barna Ildikó projektvezetésével a “Revisiting Early Testimonies of Hungarian Jewish Holocaust Survivors through a Digital Lens” elnevezésű projektünkre a következő három évre kutatási ösztöndíjat nyertünk el. Az interdiszciplináris projektben természetesnyelv-feldolgozás használatával fogjuk elemezni magyar zsidó holokauszttúlélőknek a háborút közvetlenül követően, a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) által felvett vallomásainak digitalizált adatbázisát.
Örömhír. Barna Ildikó és Knap Árpád az Indiana University által szervezett 2021-es ISCA konferencia előadói között. Az “Antisemitism in Today’s America: Manifestations, Causes, and Consequences” c. konferencia az antiszemitizmus-kutatók egyik legfontosabb nemzetközi fóruma. Ildikó és Árpád a Soros Györggyel kapcsolatos, hazai és amerikai összeesküvés-elméletek összehasonlító elemzését mutatja be, online diskurzusok NLP-elemzését alkalmazva. Külön öröm számunkra, hogy a szervező intézetvezető szerint “Your paper promises to make an especially interesting contribution to our collective work on contemporary antisemitism.”
https://isca.indiana.edu/
Csomor Gábor hallgatónk (Survey Statisztika és Adatanalitika MSc) első helyezést ért el a Kari TDK-n “Romákkal szembeni hivatali diszkrimináció mérése természetesnyelv-feldolgozással” c. dolgozatával. Témavezetője kutatócsoportunk tagja, Németh Renáta és Simonovits Borbála (ELTE PPK) volt. Gratulálunk!
Kutatócsoportunk három tagja (Németh Renáta, Katona Eszter Rita, Kmetty Zoltán) szerzőségében született az a frissen megjelent cikk, aminek célja az automatizált szövegelemzés jellegzetességeinek és lehetőségeinek bemutatása. Céluk az volt, hogy ebbe az itthon még kevéssé intézményesült területbe betekintést engedve inspirációt nyújtsanak a hazai társadalomkutatók számára, mert meggyőződésük szerint a szövegbányászat néhány éven belül standard eszköze lesz a nemzetközi alkalmazott társadalomkutatásnak.
Október 8-9-én kerül megrendezésre “A szociológia egy sikeres évszázad előtt?” című konferencia az MTA Társadalomtudomány Kutatóközpontjában. A konferencián az NLP szociológiai alkalmazásai külön szekcióval szerepelnek, kutatócsoportunk két társvezetője, Barna Ildikó és Németh Renáta, valamint Ságvári Bence, az MTA CSS-Recens kutatócsoportjának vezetője javaslatára és szekcióvezetésével. A konferencia szervezőbizottságában Koltai Júlia, az RC2S2 tagja. Előadóként/társszerzőként szerepel összesen 8 (!) előadással kutatócsoportunkból Barna Ildikó, Katona Eszter, Kmetty Zoltán, Knap Árpád, Koltai Júlia, Németh Renáta, Rakovics Márton, Sik Domonkos
A kutatócsoporthoz köthető előadások:
október 8. csütörtök
INNOVATÍV MÓDSZEREK A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN
13:45-15:30 A természetes nyelvfeldolgozás lehetőségei és korlátai I.
Knap Árpád (társszerző: Barna Ildikó): Trianon és a holokauszt tematikus és diszkurzív keretezésének vizsgálata a természetesnyelv-feldolgozás segítésgével
Barna Ildikó (társszerző: Knap Árpád): A koronavírushoz kapcsolódó magyarországi online antiszemitizmus vizsgálata kvantitatív topikmodell és kvalitatív diskurzuselemzés segítségével
Németh Renáta (társszerzők: Sik Domonkos, Katona Eszter): Topikmodell használata a depresszió online diszkurzív keretezésének megértésében
15:45-17:30 A természetes nyelvfeldolgozás lehetőségei és korlátai II.
Katona Eszter (társszerzők: Kmetty Zoltán, Németh Renáta): Korrupció az online médiában. A dinamikus topikmodell alkalmazása
Máté Fanni: Osztályozó algoritmusok szociológusok számára
október 9. péntek
9:00-10:45 A COVID-19 járvány társadalmi hatásai I.
Koltai Júlia (társszerzők: Fodor Éva, Gregor Anikó, Kováts Eszter): Az egyenlőtlenségek alakulása a koronavírus idején Magyarországon
Társszerzőként:
Géring Zsuzsanna (társszerzők: Király Gábor, Rakovics Márton, Tamássy Réka): Jövő-konstrukciók a nemzetközi felsőoktatási intézményi diskurzusban
Stefkovics Ádám (társszerzők: Kmetty Zoltán, Koltai Júlia): Kísérletezz a módszereddel! A survey-kísérletek felhasználási lehetőségei a módszertan-fejlesztés területén
Tófalvy Tamás (társszerző: Koltai Júlia): A földrajzi egyenlőtlenségek algoritmikus újratermelődése a Spotify ajánlórendszerében
Katona Eszter és Knap Árpád egyaránt elnyerte az Új Nemzeti Kiválósági Program (ÚNKP) ösztöndíját a következő egy éves időszakra. Eszter kutatásának címe Korrupciós kockázat és predikció – A közbeszerzési pályázatok szövegeinek elemzése a természetes nyelvfeldolgozás eszközeivel, témavezetője Fazekas Mihály. Eszter kutatásának hipotézise szerint a közbeszerzési pályázatok szövegezésének vizsgálata segíthet a korrupciógyanús esetek leleplezésében, kutatásában ezt igyekszik alátámasztani. Árpád Huszadik századi traumákkal kapcsolatos érzelmek elemzése szöveganalitikai módszerekkel című pályázatában a XX. századi magyar történelem két legnagyobb hatású eseményéhez, a Trianoni Békeszerződéshez, illetve a holokauszthoz kapcsolódó, a különböző típusú médiumokban és a közösségi médiában megjelenő érzelmeket elemzi majd. Témavezetője Barna Ildikó, kutatócsoportunk társvezetője.
Örömmel adjuk hírül, hogy hallgatónk, Csala-Ferencz Bernadett (Survey Statiszitika és Adatanalitika MSc) elnyerte az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját az új szemeszterre. Pályázatának címe: Depresszió témájú online posztok exploratív klaszterezése. Bernadett a program támogatásával a Research Center for Computational Social Science kutatócsoport keretén belül Németh Renáta témavezetésével angol nyelvű online depresszió-fórumok posztjait kutatja natural language processing (NPL) módszerekkel.
Kutatócsapatunk óriási lehetőséget kapott – Az “OTKA” kutatási pályázat 2020. évi nyertesei között vagyunk! 2020-2023 közötti időszakra nyertünk támogatást, A politikai nyilvánosság rétegei Magyarországon (2001-2020) – a hivatalos, a médiabeli és a laikus online nyilvánosság szociológiai vizsgálata automatizált szövegelemzés és kritikai diskurzuselemzés használatával című kutatásra. Kutatásvezető: Németh Renáta.
A pályázat résztvevői: Barna Ildikó, Sik Domonkos, Rakovics Márton, Katona Eszter, Knap Árpád (RC2S2, ELTE TáTK) és Csigó Péter (BME).
Kutatásunk az NLP (Natural Language Processing: természetes nyelvfeldolgozás) innovatív, szociológiailag releváns módon való alkalmazásával a politikai nyilvánosságban detektálható nyelvhasználati változásokra koncentrál; ezeket a változásokat digitális szövegkorpuszon vizsgálja, a nyelvet mint az ideológia és hatalom eszközét tekintve, a kritikai diskurzuselemzés elméleti keretei között.
Két kiemelt, a társadalom, illetve a szociológia számára fontos tétje van a kutatásnak: (1) A politikai nyilvánosság különböző szintjeinek működése, e szintek közti interakció, ennek dinamikája, a nyelvben megmutatkozó ideológiai polarizáció, illetve olyan diskurzusok azonosítása, ahol ez nem érvényesül. (2) Az NLP módszertan szerves integrálása az empirikus szociológiába.
A kutatás mindkét eleme nemzetközileg is releváns, hiszen a vizsgált jelenség nem magyar sajátosság, máshol is tapasztalható a nyelvi polarizáció és a nyelvhasználati diffúziós folyamatok Az NLP módszertan szerves integrálása az empirikus szociológiába szintén kurrens, mert lehetőséget ad a nagy mennyiségben rendelkezésre álló digitális szövegek újfajta elemzésére úgy, hogy az eredmények interpretációjához felhasználja a szociológiai tudást.
Az adatgyűjtés és adatelemzés módszertani innovációit, a fejlesztett eszközöket nyilvánosságra hozzuk digitális repozitóriumokon, szakcikkeken és konferenciaelőadásokon, ezzel támogatva az NLP nemzetközi és hazai társadalomtudományi felhasználóit. A kutatócsoport szenior tagjai doktori témavezetőként fiatal kutatóknak, valamint szakmai gyakorlat és TDK/szakdolgozati témakiírás formájában egyetemi hallgatóknak lehetőséget teremtenek a projekthez való kapcsolódáshoz.
A digitális forradalom az önkifejezés forradalma is. Míg korábban a szöveges dokumentumok főként az elit narratívái voltak, az internet megnyilvánulási lehetőséget ad gyakorlatilag bárki számára. Kutatásunk relevanciáját elsősorban az adja, hogy ennek a folyamatosan képződő szövegfolyamnak az automatizált feldolgozásával alátámaszthatóvá és megérthetővé teszi a politikai nyilvánosságnak azokat a sajátosságait, melyek a megfigyelők számára csak lokálisan észlelhetők. Kutatásunk tudományos és társadalmi tétje is nagy.
Tudományos szempontból kutatásunk a társadalomkutatás számára nyit perspektívát a survey önbevalláson alapuló információi helyett a megfigyeléses adatok kvantitatív kutatásba emelésével, a kvalitatív (diskurzuselemzés) és kvantitatív megközelítés kombinálásával, az informatikai-nyelvtechnológiai területről jövő módszerek innovatív társadalomkutatási felhasználásával. Mindez nemzetközi szinten is újdonságnak számít. A digitális kommunikáció különböző szintjeit lefedő nagyméretű szövegkorpusz NLP eszközökkel való elemzése tudomásunk szerint hazai közegben úttörő vállalkozás. Míg az erős ideológiai polarizációra vannak bizonyítékok (pl. Vegetti, 2018), és vizsgálták a politikai nyilvánosság networkösödésében megnyilvánuló polarizációt is (Bene és Szabó 2019), a nyelvi polarizáció itthon nem kutatott, és nemzetközi szinten is csak néhány előzményt találtunk, tervezett kutatásunknál jóval szerényebb alkalmazási területtel (lásd pl. Demszky és társai 2019, Twitter-adatokon).
Kutatásunk társadalmi tétje is jelentős: a nyilvánosság a modern képviseleti demokráciák alapköve, ahol fontos szerepet játszik a potenciális torzulások, krízisek megelőzésében.
A pályázat erőssége végül, hogy egy létező és rövid története ellenére sok sikert felmutatott kutatócsoport áll mögötte, nemzetközi publikációkkal, több doktori témával, tudatosan épített hazai és nemzetközi network-kel. A kutatócsoport célja az innovatív módszereket alkalmazó, a szociológiai tudományterületi tudást felhasználó kutatásokon kívül az is, hogy a hazai (és nemzetközi) szociológia számára új és perspektivikus megközelítés, az automatizált szöveganalitika társadalomkutatási intézményesülését elősegítse.