Tóth Tímea Emese

Tanársegéd

Tóth Tímea Emese

Tanársegéd

Tóth Tímea Emese végzettségét tekintve survey statisztikus. Jelenleg PhD hallgató az ELTE Társadalomtudományi Karának Interdiszciplináris Társadalomkutatások képzésén, emellett a Társadalomkutatások Módszertana Tanszék tanársegéde a 2021/22-es tanévtől kezdődően. Doktori munkatervét megalapozó szakdolgozati kutatását a kutatócsoport keretei között végezte, konzulense Rakovics Márton volt. Ebben a Twitteren zajló fenntarthatósági diskurzusban megtalálható tipikus hozzáállásokat igyekezett detektálni szentimentelemzéssel és topikmodellezéssel. Disszertációjának fő kutatási kérdése arra próbál választ adni, hogy milyen változások mentek végbe a fenntarthatósággal kapcsolatos kommunikációban a magyar digitális közszféra szintjein a kétezres évek elejétől kezdődően, illetve milyen tendenciák vannak jelenleg érvényben, van-e áramlás az ilyenfajta kommunikációban a különböző területek között. Jelenlegi témavezetője Dr. Kocsis János Balázs a Corvinus Egyetem docense. Módszertani megoldásként természetes nyelvi feldolgozást (NLP) alkalmaz.

 

Doktori Kutatás

Cím: A fenntarthatóság elemzése a politikai nyilvánosság, az online médiafelületek és a laikus nyilvánosság hármasában

Doktorandusz hallgató: Tóth Tímea Emese

Konzulens: Dr. Kocsis János Balázs

A doktori kutatás fő célja, hogy a számítógépes szöveganalitika módszerének segítségével felmérje, hogy milyen változások mentek végbe a fenntarthatósággal kapcsolatos kommunikációban a magyar digitális szférák szintjein a kétezres évek elejétől kezdődően, máig milyen tendenciák vannak érvényben, s van-e információáramlás a kommunikációban a fenntarthatósági diskurzusban résztvevő, élesen elkülöníthető szakmai, laikus, politikai és a szócső szerepét betöltő újságírói területek között.

A turbulens 2001-2020-as időszak nemcsak eseménytörténeti szempontból bír jelentőséggel (Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépése [2005], Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megalkotása [2007.évi LX. törvény], Párizsi Megállapodás érvénybe lépése [2006]), hanem az online nyilvános szféra jelentősége is megnövekedett ebben az időszakban. Ez utóbbi jelenség lehetőséget ad számunkra a folyamatosan formálódó szövegfolyam automatizált feldolgozása által a szférák jellemzőinek vizsgálatára, megértésére oly mértékben, ami korábban nem volt megvalósítható. (Rockstörm, Klum 2015; Raworth, 2017; Goulson, 2019; Dasgupta, McKenzie, 2020; IPCC, 2020; Németh, Katona, Kmetty, 2020; Németh, Koltai, 2021)

Az online nyilvánosság dinamikájának vizsgálata időbeli összevetésekkel dinamikus és strukturális topikmodellekkel és vonatkozó NLP módszerek (például szentimentelemzés) segítségével történhet meg, melynek eredményeképpen árnyaltabb szövegértelmezhetőség érhető el. Az online nyilvánosság transznacionális jellegének elemzését elősegítő módszerek megtalálása, implementálása és validálása szintén a disszertáció keretei közé esik, az eredmények hagyományos survey módszerekkel történő összevetésével egyetemben. (Tikk, 2007; Turney, Pantel, 2010; Blei et al, 2003; Mikolov et al, 2013; Alessia et al., 2015; Hutto, Gilbert, 2015; Sankar-Subramaniyaswamy, 2017)

 

Hivatkozások

Alessia, D., Ferri F., Grifoni, P., Guzzo, T. (2015). “Approaches, tools and applications for sentiment analysis implementation.” International Journal of Computer Applications, vol. 125, no. 3, pp. 26-33, September. Accessed 2020-08-18.

Blei, D. M., Ng, A. Y., & Jordan, M. I. (2003). Latent Dirichlet Allocation. Journal of Machine Learning Research, 3:993-1022

Hutto, C.J., Gilbert, Eric. (2015). VADER: A Parsimonious Rule-based Model for Sentiment Analysis of Social Media Text. Proceedings of the 8th International Conference on Weblogs and Social Media, ICWSM 2014.

Intergovernmental Panel on Climate Change – The IPCC and the Sixth Assessment Cycle, (2020).  https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/2020/05/2020-AC6_en.pdf [letöltve: 2021.03.06.]

Mikolov, T., Chen, K., Corrado, G. & Dean, J. (2013). Efficient estimation of word representations in vector space. arXiv preprint, arXiv:1301.3781.

Németh, R., Katona, E. R., Kmetty, Z. (2020) Az automatizált szövegelemzés perspektívája a társadalomtudományokban. SZOCIOLÓGIAI SZEMLE, 30 (1). pp. 44-62. ISSN 1216-2051

Németh, R., Koltai, J. (2021) The Potential of Automated Text Analytics in Social Knowledge Building. In: Rudas T., Péli G. (eds) Pathways Between Social Science and Computational Social Science. Computational Social Sciences. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-030-54936-7_3

Raworth, K. (2017). Doughnut economics: seven ways to think like a 21st-century economist. London: Random House.

Rockström, J. & Klum, M. (2015). Big world, small planet: Abundance within planetary boundaries.

Sankar, H., Subramaniyaswamy, V. (2017). “Investigating sentiment analysis using machine learning approach,” 2017 International Conference on Intelligent Sustainable Systems (ICISS), Palladam, India, 2017, pp. 87-92, doi: 10.1109/ISS1.2017.8389293.

Tikk, D., Farkas R., Kardkovács, Z. T., Kovács L., Répási, T., Szarvas, G., Szaszkó, S., Vázsonyi, M. (2007) Szövegbányászat. Typotex, Budapest, 2007.

Turney, P. D., Pantel, P. (2010). From frequency to meaning: Vector Space Models of semantics. journal of Artificial Intelligence Research, 37, 141–188.

 

 

UNKP Kutatás

Cím: Hogyan definiálta újra a COVID-19 pandémia a fenntarthatóság fogalmát a laikus nyilvánosságban? Narratívák és kommunikációs stratégiák.

Doktorandusz hallgató: Tóth Tímea Emese

Konzulens: Dr. Kocsis János Balázs

 

Az UNKP kutatás célja, hogy olyan laikus nyilvánosságbeli narratívákat elemezzen, melyek a COVID-19 pandémiát expliciten összekötötték a fenntarthatóság kérdésével.

A két jelenség (pandémia és fenntarthatóság) több ponton is összeköthető. Mindenekelőtt: a járványhelyzetet számos szerző szerint az emberiség saját magának okozta olyan tevékenységek folytatásával, ahol képesek a fertőző mikroorganizmusok állatról emberre terjedni. (IBPES 2020; Settele et al. 2020)

Emellett több tanulmány is kiemeli, hogy a járvány ösztönzőleg hatott arra, hogy az emberek olyan gondolkodásmódokkal és működési mechanizmusokkal ismerkedjenek meg, amelyek összehangban vannak a fenntartható fejlődés érdekében kitűzött célokkal, és amelyek jobban ráirányítják a figyelmet például az éghajlatváltozásra, annak jeleinek fokozott észlelésére. (Galvani, Lew, Perez, 2020; Hortay, Stefkovics, 2021) A jövőbeni hasonló helyzetek elkerülésének kulcsa többek szerint az lenne (Biglieri, Vidovich, Keil, 2020; Connoll, Ali, Keil, 2020; Acuto et al, 2020; Dasgupta, McKenzie, 2020; Solow, 1974, Steffen et al., 2015; Drews, Antal, 2016; Drews, Reese, 2018), ha mindenekelőtt megvalósulna a fenntarthatóságot célzó átalakítás társadalmi, gazdasági, technológiai és térbeli aspektusban egyaránt, ezzel párhuzamosan pedig megkérdőjeleződnének azokat a paradigmák, amelyek a végtelen fenntarthatatlan növekedést és a haszonszerzést tűzik ki elsődleges céljuknak.

Végül: Raworth szerint az egészségügyre fókuszáló figyelem, a jövedelem-munka megfelelő aránya, a béke és igazságosság, a társadalmi és nemi egyenlőség és az oktatás azok az aspektusok, amiknek kiemelt figyelmet kellene szentelni (Raworth, 2017), ezek pedig ideális esetben a politikai irányítók kezében futnak össze, így válik a fenntarthatóság kérdése releváns közpolitikai kérdéssé is. A társadalom ismerete nélkül, az őket alkotó egyének véleményének, álláspontjának ismeretének hiányában nem lehet legitim szakmai és politikai döntéseket hozni, állítja a fenntarthatóság elsődleges útmutatója, David Attenborough. Ezt erősíti meg a Bodenheimer – Leidenberger szerzőpáros is, kiegészítve azzal, hogy tudatos tervezéssel és gondosan megtervezett, nyilvánosságnak szóló stratégiai kommunikációval érhető el leginkább az összehangolt, megfelelő politikai döntéseken alapuló cselekvés. (Attenborough, Hughes, 2020; Bodenheimer, Leidenberger, 2020)

E diskurzusok nyilvánosságbeli megjelenésének vizsgálata kutatásunk célja. Kulcsszavas kereséssel definiált magyar nyelvű korpusz létrehozása után elemzünk közösségimédia-felületeken, blogokon, online újságokban, folyóiratok kommentszekciójában található olyan szövegeket, melyeket a laikus szféra generál. A két jelenséggel (pandémia és fenntarthatóság) egyaránt foglalkozó digitális nyilvánosságbeli megnyilvánulásokra koncentrálunk. Az elemzés topikmodellezési eljárással történik, mely feltételezi, hogy vannak erős szemantikai információkkal rendelkező szavak, és a hasonló témával foglalkozó dokumentumok hasonló szavak csoportjait használják. (Blei et al, 2003) A módszer segítségével megismerhető az online térben reprezentált társadalom és az általuk megjelenített narratívák összessége is, mely alapot szolgáltathat a korábban emlegetett, nyilvánosságnak szóló stratégiai kommunikáció megtervezésének.

 

Hivatkozások:

Acuto, M., Larcom, S., Keil, R. et al. (2020) Seeing COVID-19 through an urban lens. Nat Sustain 3, 977–978. https://doi.org/10.1038/s41893-020-00620-3

Biglieri, S., Vidovich, L.D., Keil, R. (2020) City as the core of contagion? Repositioning COVID-19 at the social and spatial periphery of urban society, Cities & Health, DOI: 10.1080/23748834.2020.1788320

Bodenheimer, M., Leidenberger, J. (2020) COVID-19 as a window of opportunity for sustainability transitions? Narratives and communication strategies beyond the pandemic, Sustainability: Science, Practice and Policy, 16:1, 61-66, DOI: 10.1080/15487733.2020.1766318

Blei, D. M., Ng, A. Y., Jordan, M. I. (2003). Latent Dirichlet Allocation. Journal of Machine Learning Research, 3:993-1022

Connolly, C., Ali, S. H., & Keil, R. (2020). On the relationships between COVID-19 and extended urbanization. Dialogues in Human Geography, 10(2), 213–216. https://doi.org/10.1177/2043820620934209

Dasgupta, P., McKenzie, E. (2020). The Dasgupta Review – Independent Review on the Economics of Biodiversity Interim Report https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/882222/The_Economics_of_Biodiversity_The_Dasgupta_Review_Interim_Report.pdf

IBPES – The global assessment report on biodiversity and ecosystem services – Summary for policymakers, (2019). https://ipbes.net/sites/default/files/2020-02/ipbes_global_assessment_report_summary_for_policymakers_en.pdf  [letöltve: 2021.03.29.]

Settele, J., Díaz, S., Brondizio, E. (2020). COVID-19 Stimulus Measures. Must Save Lives, Protect Lovelihoods, and Safeguard. Nature to Reduce the Risk of Future Pandemics. IBPES Expert Guest Article

Steffen, W., Richardson, K., Rockström, J., Cornell, S., Fetzer, I., Bennett, E., Biggs, R., Carpenter, S., Vries, W., de Wit, C., Folke, C., Gerten, D., Heinke, J., Persson, L., Ramanathan, V., Reyers, B., Sörlin, S. (2015). ‘Planetary Boundaries: Guiding Human Development on a Changing Planet’. Science. doi: 10.1126/science.1259855.