A politikai nyilvánosság rétegei Magyarországon (2001-2020)

A hivatásos politikusi, a professzionális sajtóban megjelenő és a laikus online közbeszéd szociológiai elemzése automatizált szövegelemzés és kritikai diskurzuselemzés segítségével

Az NKFIH által támogatott kutatás (K-134428 azonosító alatt)

Támogatási időszak: 2020. december – 2023. december

Vezető kutató: Németh Renáta

Résztvevők: Barna Ildikó, Csigó Péter, Sik Domonkos (szenior kutatók), Buda Jakab, Katona Eszter, Knap Árpád, Rakovics Márton, Rakovics Zsófia, Tóth Emese (junior kutatók)

Összefoglaló

A nyilvánosság a modern képviseleti demokráciák sarokköve: nemcsak azért felelős, hogy a választók rendelkezésére álljon a megfontolt szavazáshoz szükséges információ, hanem azért is, hogy a közigazgatási rendszert ne csak jogi, hanem erkölcsi szempontból is felügyelje. Ebben az értelemben a nyilvánosság minőségétől függ azoknak a potenciális torzulásoknak és válságoknak az esetleges elhárítása, amelyek a demokratikus rendszerekben kialakulhatnak (Habermas 1975, 1998). Az online nyilvánosság kialakulása Magyarországon több hullámban is jelentős politikai átalakulásokkal és a politikai mező átrendeződésével esik egybe, ezért Magyarország különösen gazdag kontextust kínál a kutatás számára.

A kutatás átfogó célja a magyar online politikai közbeszéd feltérképezése a 2000-es évektől napjainkig. A politikai szféra és a nyilvánosság átalakulása körvonalazza kutatásunk tartalmi keretét. A politikai diskurzus különböző rétegeit elemezzük, beleértve a hivatalos kommunikációs csatornákat (pl. parlamenti beszédeket); a politikai sajtó különböző típusait (pl. online sajtót, hírportálokat, bulvárlapokat), valamint a felhasználók által generált tartalmakat (online kommenteket, fórumokat, blogokat és nyilvános Facebook-bejegyzéseket). Nemcsak ezen rétegek belső diszkurzív tartalmát és dinamikáját kívánjuk elemezni, hanem a köztük lévő kölcsönhatásokat is. Ezen túlmenően azt tervezzük, hogy ezeket a diszkurzív folyamatokat összevetjük a meglévő közvélemény-kutatási adatokkal is, hogy mélyebb megértést nyerjünk a politikai diskurzus és a közvélemény közötti kölcsönhatásokról.

A kutatás keretei között a diskurzusok tartalmának (a megvitatott témáknak) a vizsgálatát, valamint a nyelvhasználat/keretezés elemzését végezzük el. Azonosítjuk azokat a diszkurzív helyeket, ahol a nyelvi polarizáció megjelenik, hogy leírjuk annak nyelvi jellemzőit és megmagyarázzuk mechanizmusait. Továbbá vizsgálni fogjuk a kapcsolatot a manifeszt és a látens véleményklíma között, előbbit a politikai diskurzus, utóbbit a közvélemény-kutatási adatok képviselik a kutatásban. Ezeknek nem kizárólag hasonlóságaira, hanem eltéréseire is összpontosítunk.

Az online nyilvánosságban megjelenő digitális adatok elsősorban szöveges jellegűek. A feldolgozásukhoz szükséges eszközök csak a közelmúltban váltak hozzáférhetővé, a természetes nyelvfeldolgozás (NLP) elterjedésével, amely képes nagy mennyiségű szöveges adat szisztematikus, automatizált feldolgozására. Ezek az innovatív eszközök megfelelő mélységű eredményeket biztosítanak a szociológia számára is (Németh és Koltai, 2020). A szociológia akkor fogja kiaknázni az ezekben a változásokban rejlő lehetőségeket, ha képes megújítani kutatási kultúráját, miközben megőrzi kritikai reflexióit. Ezért volt küldetésünk egy olyan kutatás megtervezése, amely megmutatja, hogy az NLP hogyan illeszthető be szerves módon a hagyományos szociológiai módszerek eszköztárába. E cél elérése érdekében azt tervezzük, hogy az automatizált szövegelemzést nemcsak kvalitatív diszkurzív elemzéssel, hanem hagyományos kvantitatív statisztikai módszerekkel is kombináljuk.

Hivatkozások

Habermas, Jürgen. 1975. Legitimation Crisis. Boston: Beacon Press.

Habermas, Jürgen. 1998. Between Facts and Norms: Contributions to a Discourse Theory of Law and Democracy. Cambridge: Polity Press.

Németh, Renáta, and Júlia Anna Koltai. 2020. “Sociological knowledge discovery through text analytics”. In Pathways between Social Science and Computational Social Science – Theories, Methods and Interpretations, edited by Rudas Tamás, Péli Gábor. Springer.

Kapcsolódó doktori kutatások

A nyelvi változás és -polarizáció szociológiai vizsgálata

Doktori hallgató: Rakovics Zsófia

Témavezetők: Németh Renáta, PhD, Sik Domonkos, PhD

A fenntarthatóság diskurzusának elemzése a politikai nyilvánosság, az online médiafelületek és a laikus nyilvánosság hármasában

Doktori hallgató: Tóth Emese

Témavezető: Kocsis János Balázs, PhD

Kapcsolódó eredmények

Rakovics Zsófia és Rakovics Márton előadása a Szöveg.Gép.Társadalom konferencián

2022.09.20.

Rakovics Zsófia (ELTE RC2S2) és Rakovics Márton (ELTE RC2S2) „Parlamenti felszólalások elemzése dokumentumbeágyazással” címmel adták elő kutatásuk eredményeit a Szöveg.Gép.Társadalom konferencián (ELTE Társadalomtudományi Kar), 2022. szeptember 20-án. A konferenciát az ELTE-RC2S2 szervezte. Az előadás kivonata itt található.

Eredmény megtekintése Tovább

Németh Renáta előadása a Szöveg.Gép.Társadalom konferencián

2022.09.20.

Németh Renáta (ELTE RC2S2) „Nyelvi polarizáció kutatása NLP-vel: módszertani kihívások egy scoping review alapján (általánosíthatóság, szakterületi tudás szerepe, kevert módszerek, oksági következtetés)” címmel adta elő kutatása eredményeit a Szöveg.Gép.Társadalom konferencián (ELTE Társadalomtudományi Kar), 2022. szeptember 20-án. A konferenciát az ELTE-RC2S2 szervezte. Az előadás kivonata itt található.

Eredmény megtekintése Tovább

Knap Árpád, Tóth Tímea Emese és Barna Ildikó előadása a Szöveg.Gép.Társadalom konferencián

2022.09.20.

Knap Árpád (ELTE RC2S2), Tóth Tímea Emese (ELTE RC2S2) és Barna Ildikó (ELTE RC2S2) „Érzelmek megjelenése a Trianoni békeszerződéssel és a holokauszttal kapcsolatos cikkek szóbeágyazásaiban, az érzelmek automatizált detektálásának lehetséges eszközei” címmel adta elő kutatása eredményeit a Szöveg.Gép.Társadalom konferencián (ELTE Társadalomtudományi Kar), 2022. szeptember 20-án. A konferenciát az ELTE-RC2S2 szervezte. [...]

Eredmény megtekintése Tovább

Buda Jakab, Simonovits Bori és Németh Renáta előadása a Szöveg.Gép.Társadalom konferencián

2022.09.20.

Buda Jakab (ELTE RC2S2), Simonovits Bori (ELTE PPK), Németh Renáta (ELTE RC2S2) „Hivatali diszkrimináció? – Figyelemdiszkrimináció mérése természetes nyelvi feldolgozással” címmel adta elő kutatásuk eredményeit a Szöveg.Gép.Társadalom konferencián (ELTE Társadalomtudományi Kar), 2022. szeptember 20-án. A konferenciát az ELTE-RC2S2 szervezte. Az előadás kivonata itt található.

Eredmény megtekintése Tovább

Buda Jakab, Németh Renáta, Simonovits Bori, Simonovits Gábor: The language of discrimination: assessing attention discrimination by Hungarian local governments

2022.09.14. Publication

Megjelent Buda Jakab, Németh Renáta és társszerzőik publikációja a Language Resources and Evaluation (D1) hasábjain.

Eredmény megtekintése Tovább

Rakovics Zsófia, Rakovics Márton (2022): Semantic evolution of words in Hungarian PM Viktor Orbán’s speeches using a temporal word embedding model focusing on the issue of migration

2022.06.22. Konferencia poszter

Rakovics Zsófia és Rakovics Márton "Semantic evolution of words in Hungarian PM Viktor Orbán's speeches using a temporal word embedding model focusing on the issue of migration" címmel jelenítik meg kutatásuk eredményét a 8. Nemzetközi Számítógépes Társadalomtudomány Konferencián (8th International Conference on Computational Social Science IC2S2), 2022. július 19-22 között. [...]

Eredmény megtekintése Tovább

Sik Domonkos (2022): Populist Juggling with Fear – the Case of Hungary

2022.06.11. Előadás

Sik Domonkos konferencia-előadást tartott "Populist Juggling with Fear – the Case of Hungary" címmel a "The End of “Freedom” in Central and Eastern Europe? Addressing the Challenges of an Illiberal Turn" (2022. június 9-11) nevű konferencián, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen.

Eredmény megtekintése Tovább

Rakovics Zsófia (2022): A migrációhoz kapcsolódó szavak jelentésváltozásának elemzése egy időbeli szóbeágyazási modell segítségével a miniszterelnöki beszédekben

2022.06.03. Előadás

Rakovics Zsófia "A migrációhoz kapcsolódó szavak jelentésváltozásának elemzése egy időbeli szóbeágyazási modell segítségével a miniszterelnöki beszédekben" címmel tartott előadást a “Kit érdekel még a szociológia?” című konferencián a Társadalomtudományi Kutatóközpont szervezésében, 2022. június 3-án. 

Eredmény megtekintése Tovább

Tóth Tímea Emese (2022): A fenntarthatósággal kapcsolatos Twitter-diskurzus elemzése a természetes nyelvi feldolgozás módszerével

2022.06.03. Előadás

Tóth Tímea Emese "A fenntarthatósággal kapcsolatos Twitter-diskurzus elemzése a természetes nyelvi feldolgozás módszerével" címen tartott előadást a Társadalomtudományi Kutatóközpont által szervezett "Kit érdekel még a szociológia?" című konferencián, 2022. június 3-án. Az előadás nagy sikert aratott, Emese kapta meg a nem-doktoris szekcióban előadó legjobb doktoris prezentáció különdíját.

Eredmény megtekintése Tovább

Barna Ildikó, Knap Árpád (2022): Analysis of the Thematic Structure and Discursive Framing in Articles about Trianon and the Holocaust in the Online Hungarian Press Using LDA Topic Modelling

2022.05.16. Publikáció

Megjelent Barna Ildikó és Knap Árpád legújabb publikációja a Nationalities Papers (D1) című folyóiratban. Írásukban a Trianoni békeszerződéssel és a holokauszttal kapcsolatos újságcikkek tematikus struktúráját és diszkurzív keretezését vizsgálták LDA topikmodellek és kvalitatív elemzés segítségével. A cikk szabadon hozzáférhető (open access) a folyóirat oldalán.

Eredmény megtekintése Tovább

Rakovics Zsófia (2022): Temporal Positive Pointwise Mutual Information (TPPMI) időbeli szóbeágyazási modell alkalmazásában rejlő lehetőségek demonstrálása – A miniszterelnöki beszédek szavainak jelentésváltozása

2022.04.22. Előadás

Rakovics Zsófia "Temporal Positive Pointwise Mutual Information (TPPMI) időbeli szóbeágyazási modell alkalmazásában rejlő lehetőségek demonstrálása - A miniszterelnöki beszédek szavainak jelentésváltozása" címmel adott elő a "Van új a nap alatt" konferencián, az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium szervezésében, 2022. április 22-én. A munka a kapcsolódó konferenciakötetben is megjelenik, amely jelenleg nyomtatásban [...]

Eredmény megtekintése Tovább

Knap Árpád, Bartha Diána, Barna Ildikó (2021): Trianon és a holokauszt emlékezetpolitikai jellegzetességeinek elemzése természetesnyelv-feldolgozás használatával

2022.01.04. Publikáció

Megjelent kutatócsoportunk tagjainak (Knap Árpád, Bartha Diána, Barna Ildikó) új publikációja Trianon és a holokauszt emlékezetpolitikai jellegzetességeinek elemzése természetesnyelv-feldolgozás használatával címmel. A publikáció a European Memory Politics – Populism, Nationalism and the Challenges to a European Memory Culture (EuMePo) nemzetközi kutatói hálózat keretében, a Jean Monnet ösztöndíj támogatásával készült. A [...]

Eredmény megtekintése Tovább

Katona Eszter, Németh Renáta (2021): Automatizált szöveganalitika a korrupció kutatásában

2021.05.22. Publikáció

Tanulmányunk a természetesnyelv-feldolgozás (Natural Language Processing – NLP) korrupciókutatásban való felhasználását és felhasználhatóságát vizsgálja. Átfogó irodalmi áttekintésünk során a 2000 után született, automatizált szövegelemzésre épülő korrupciókutatások teljeskörű összegyűjtésére és összegzésére törekedtünk az NLP alkalmazás elterjedtségére, illetve lehetőségeire fókuszálva. Lényeges eltéréseket találtunk a felhasznált szöveges adatforrást, a korrupció mérésének módját és [...]

Eredmény megtekintése Tovább