A politikai nyilvánosság rétegei Magyarországon (2001-2020)

A hivatásos politikusi, a professzionális sajtóban megjelenő és a laikus online közbeszéd szociológiai elemzése automatizált szövegelemzés és kritikai diskurzuselemzés segítségével

Az NKFIH által támogatott kutatás (K-134428 azonosító alatt)

Támogatási időszak: 2020. december – 2023. december

Vezető kutató: Németh Renáta

Résztvevők: Barna Ildikó, Csigó Péter, Sik Domonkos (szenior kutatók), Buda Jakab, Katona Eszter, Knap Árpád, Rakovics Márton, Rakovics Zsófia, Tóth Emese (junior kutatók)

Összefoglaló

A nyilvánosság a modern képviseleti demokráciák sarokköve: nemcsak azért felelős, hogy a választók rendelkezésére álljon a megfontolt szavazáshoz szükséges információ, hanem azért is, hogy a közigazgatási rendszert ne csak jogi, hanem erkölcsi szempontból is felügyelje. Ebben az értelemben a nyilvánosság minőségétől függ azoknak a potenciális torzulásoknak és válságoknak az esetleges elhárítása, amelyek a demokratikus rendszerekben kialakulhatnak (Habermas 1975, 1998). Az online nyilvánosság kialakulása Magyarországon több hullámban is jelentős politikai átalakulásokkal és a politikai mező átrendeződésével esik egybe, ezért Magyarország különösen gazdag kontextust kínál a kutatás számára.

A kutatás átfogó célja a magyar online politikai közbeszéd feltérképezése a 2000-es évektől napjainkig. A politikai szféra és a nyilvánosság átalakulása körvonalazza kutatásunk tartalmi keretét. A politikai diskurzus különböző rétegeit elemezzük, beleértve a hivatalos kommunikációs csatornákat (pl. parlamenti beszédeket); a politikai sajtó különböző típusait (pl. online sajtót, hírportálokat, bulvárlapokat), valamint a felhasználók által generált tartalmakat (online kommenteket, fórumokat, blogokat és nyilvános Facebook-bejegyzéseket). Nemcsak ezen rétegek belső diszkurzív tartalmát és dinamikáját kívánjuk elemezni, hanem a köztük lévő kölcsönhatásokat is. Ezen túlmenően azt tervezzük, hogy ezeket a diszkurzív folyamatokat összevetjük a meglévő közvélemény-kutatási adatokkal is, hogy mélyebb megértést nyerjünk a politikai diskurzus és a közvélemény közötti kölcsönhatásokról.

A kutatás keretei között a diskurzusok tartalmának (a megvitatott témáknak) a vizsgálatát, valamint a nyelvhasználat/keretezés elemzését végezzük el. Azonosítjuk azokat a diszkurzív helyeket, ahol a nyelvi polarizáció megjelenik, hogy leírjuk annak nyelvi jellemzőit és megmagyarázzuk mechanizmusait. Továbbá vizsgálni fogjuk a kapcsolatot a manifeszt és a látens véleményklíma között, előbbit a politikai diskurzus, utóbbit a közvélemény-kutatási adatok képviselik a kutatásban. Ezeknek nem kizárólag hasonlóságaira, hanem eltéréseire is összpontosítunk.

Az online nyilvánosságban megjelenő digitális adatok elsősorban szöveges jellegűek. A feldolgozásukhoz szükséges eszközök csak a közelmúltban váltak hozzáférhetővé, a természetes nyelvfeldolgozás (NLP) elterjedésével, amely képes nagy mennyiségű szöveges adat szisztematikus, automatizált feldolgozására. Ezek az innovatív eszközök megfelelő mélységű eredményeket biztosítanak a szociológia számára is (Németh és Koltai, 2020). A szociológia akkor fogja kiaknázni az ezekben a változásokban rejlő lehetőségeket, ha képes megújítani kutatási kultúráját, miközben megőrzi kritikai reflexióit. Ezért volt küldetésünk egy olyan kutatás megtervezése, amely megmutatja, hogy az NLP hogyan illeszthető be szerves módon a hagyományos szociológiai módszerek eszköztárába. E cél elérése érdekében azt tervezzük, hogy az automatizált szövegelemzést nemcsak kvalitatív diszkurzív elemzéssel, hanem hagyományos kvantitatív statisztikai módszerekkel is kombináljuk.

Hivatkozások

Habermas, Jürgen. 1975. Legitimation Crisis. Boston: Beacon Press.

Habermas, Jürgen. 1998. Between Facts and Norms: Contributions to a Discourse Theory of Law and Democracy. Cambridge: Polity Press.

Németh, Renáta, and Júlia Anna Koltai. 2020. “Sociological knowledge discovery through text analytics”. In Pathways between Social Science and Computational Social Science – Theories, Methods and Interpretations, edited by Rudas Tamás, Péli Gábor. Springer.

Publikációk

Csomor, Gábor ; Simonovits, Borbála ; Németh, Renáta: Hivatali diszkrimináció?: Egy online terepkísérlet eredményei [Discrimination at local goversments? Results of an online field experiment] SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 31 : 1 pp. 4-28. , 25 p. (2021)

Katona, Eszter ; Németh, Renáta: Automatizált szöveganalitika a korrupció kutatásában [Computational text analytics in corruption research] SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 11 : 1 pp. 108-124. , 17 p. (2021)

Kapcsolódó doktori kutatások

A nyelvi változás és -polarizáció szociológiai vizsgálata

Doktori hallgató: Rakovics Zsófia

Témavezetők: Németh Renáta, PhD, Sik Domonkos, PhD

A fenntarthatóság diskurzusának elemzése a politikai nyilvánosság, az online médiafelületek és a laikus nyilvánosság hármasában

Doktori hallgató: Tóth Emese

Témavezető: Kocsis János Balázs, PhD

Kapcsolódó eredmények

Knap Árpád, Bartha Diána, Barna Ildikó (2021): Trianon és a holokauszt emlékezetpolitikai jellegzetességeinek elemzése természetesnyelv-feldolgozás használatával

2022.01.04. Publikáció

Megjelent kutatócsoportunk tagjainak (Knap Árpád, Bartha Diána, Barna Ildikó) új publikációja Trianon és a holokauszt emlékezetpolitikai jellegzetességeinek elemzése természetesnyelv-feldolgozás használatával címmel. A publikáció a European Memory Politics – Populism, Nationalism and the Challenges to a European Memory Culture (EuMePo) nemzetközi kutatói hálózat keretében, a Jean Monnet ösztöndíj támogatásával készült. A [...]

Eredmény megtekintése Tovább