Kutatócsoportunkat, a Revisiting Early Testimonies of Hungarian Jewish Holocaust Survivors through a Digital Lens, röviden a Digital Lens-et 2021-ben alapítottuk. Fő célkitűzésünk az 1945-ben alakult DEGOB (Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság) által a náci fogolytáborokat megjárt túlélőkkel készített jegyzőkönyveinek kvantitatív „automatizált” és kvalitatív elemzése. A DEGOB pontosabb történeti megismerése mellett, szövegelemzéseinkkel célunk feltárni a zsidó túlélők által használt nyelv legfontosabb jellemzőit, az üldöztetés és a túlélés topográfiáját, illetve a tipikusan női és férfi tapasztalatokat (gendered experience).
A Digital Lens kutatócsoport interdiszciplináris történelmi és társadalomtörténeti kutatásokkal foglalkozik. A kutatócsoportban a digitális történelem és a computational social science innovatív módszereivel dolgozunk, nem a hagyományos módszereket kirekesztve, hanem azokat kiegészítve. Kutatócsoportunkban második éve foglalkozunk az 1945-ben alakult DEGOB (Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság) által készített jegyzőkönyvekkel, melyek a túlélők deportálási útvonalát és interjú alapján elkészített visszaemlékezésüket tartalmazzák. Projektünk célja, hogy a jegyzőkönyveket újfajta, innovatív módszertan segítségével elemezzük. Kutatásunkban a hagyományos kvalitatív és kvantitatív módszerek mellett az automatizált szövegelemzés, a mesterséges intelligencia és a vizualizációk is fontos szerephez jutnak.
Kutatási kérdéseink a holokauszt nyelviségéhez, az üldöztetés topográfiájához és a férfiak és nők eltérő tapasztalataihoz kapcsolódnak. A holokauszt nyelviségével kapcsolatos kutatási irányunk fő kérdése, hogy melyek a zsidó holokauszttúlélők jegyzőkönyvekben használt nyelvezetének főbb jellemzői? Hogyan beszélnek a túlélők közvetlenül az átélt borzalmak után a történtekről? Vannak-e eltérések különböző túlélő csoportok között? Hogyan viszonyul a túlélők által használt nyelv a korra jellemző közbeszédhez, például a korabeli sajtó nyelvezetéhez?
Kutatási érdeklődésünk másik iránya az üldöztetés és a túlélés topográfiájával foglalkozik. Honnan deportálták a túlélőket? Milyen helyeken voltak a holokauszt során? Mi jellemezte a felszabadulás utáni időszakot? Milyen útvonalon és miként érkeztek vissza Magyarországra?
Kutatócsoportunk a nemek szerinti tapasztalatokra külön fókuszál. Melyek voltak az eltérő és a hasonló női és férfi tapasztalatok? Máshogyan vallanak-e szenvedéseikről a férfiak és a nők? Milyen különbségek következnek a nők és férfiak eltérő topográfiai tapasztalataiból?
Emellett kutatócsoportunk újabb történelmi anyagok feltárására is vállalkozik. A gyűjtemény nem teljes, így célunk további jegyzőkönyvek, dokumentumok felkutatása akár levéltárakban, akár családi gyűjteményekben. Fontosnak tartjuk a történelem személyessé tételét és ennek érdekében megkeressük azokat a túlélőket és családjaikat, akik alakították a DEGOB életét és munkásságát.
Eddigi eredményeink
(#1) Előadás 2021. március 11.: Történelem home office-ban, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (Barna Ildikó és Szabó Alexandra M.) (https://www.youtube.com/watch?v=Ur80hCFaw48&t=1702s)
(#2) Konferenciaelőadás 2021. november 17: Vienna Wiesenthal Institute for Holocaust Studies: Precarious Archives, Precarious Voices Expanding Jewish Narratives from the Margins. Barna Ildikó; Szabó Alexandra M.: Excavating Voices in a Cross-Archival Approach: DEGOB Testimonies Aligning to ITS Documentation
(#3) Előadás 2021. december 14: Modern Jewish History Seminar. Barna Ildikó: : The DEGOB Collection Through a Digital Lens
(#4) Publikáció: Szabó Alexandra M.: Discovery of an Unknown Holocaust Testimony. Eastern European Holocaust Studies Interdisciplinary Journal of the BYHMC. Under publication.